életkép

Vannak vidékek

Nyul_02_Szurdik

Szurdik, Nyúl

Majdnem tökéletes, gondoltam, mikor kisorsolták az idei kupaszezon első fordulóját.

A Nyúl elsőligás ellenfelet kapott és nem messze lesz jelenése a Diósgyőrnek.

Igaz, hogyha egy láthatatlan kézzel belenyúlhattam volna a párokba, azonnal összehoztam volna ezt a két csapatot, a Haladás meg mehetett volna Csornára játszani.

Természetesen kizárólag emberbaráti szeretet motiválta volna cselekedetemet, hiszen így a szombathelyieknek le sem kellene térniük a 86-osról és a miskolci busz is percek alatt a nyúli katlannál találná magát, egy-két kilométerre az autópályától.

A mindenható szövetségtől azonban semmi sem áll távolabb, mint a varázslat, így a nyúli legényeknek kellett megmérkőzniük az egyszeri és megismételhetetlen Illés Béla csapatával.

Mi a túróért kell augusztus elején tétmeccset játszani? Ezt a kérdést már a barátom tette fel, miközben tekintetét a késő délutáni hőségben az égre emelte és felhőket keresett. Nem talált egyet sem. Az okostelefonom szerint harmincnyolc, de szerintem nincs annyi, feleltem. Aztán még felhívtam a figyelmét arra, hogy pár napja szakadt félbe az Osnabrück-Rasenballsport Leipzig a német kupa első körében, azok pedig világbajnokok.

Itt valószínűleg nem szerencsétlenkednének annyit az öngyújtót behajító megtalálásával, ha úgy alakulna, mert ennyi polgárőrt egyszerre még nem láttam egy helyen.

Te miért Csanakon játszol? Kérdeztem barátom legkisebb fiát, Áront, miközben már a korlátot támasztottuk a pálya mellett és érdeklődve figyeltem, hogy vajon eljött-e Leandro Martínez a ’vasi zöldekkel’. Mert a Nyúl sz*r, volt a halálpontos válasz, de úgy, ahogy csak egy tizenhárom éves kiskamasz tud meggyőzően érvelni.

Az argentin-olasz spílert persze nem hozták el és az új szombathelyi csodafegyver, a nyugdíj felé közelítő Király sem volt a keretben.

A pórnép azért kapott ászokat is, hogy a játékosok közül csak Gosztonyiról, Schimmerről és Fehérről ejtsek szót.

No meg leszállt közénk az egyszeri és megismételhetetlen Illés Béla, aki stílusosan pár perccel a kezdés előtt gurult be hófehér BMW-jével a sporttelepre.

P1060140

Hollandia-Fekete Sereg

Akkor már bőszen melegítettek a csapatok és hamar kiderült, hogy a hazaiak lélektani fegyverrel is készültek a mérkőzésre, mivel a zöld-fehér szereléssel szemben ezúttal a klasszikus holland mezt öltötték magukra, amivel egyértelműen Devecserit akarták az őrületbe kergetni, a rosszemlékű amszterdami 1-8 felidézésével. Hogy Robben szerepét kire osztották, az nem derült ki.

Devecseri, pontosabban a komplett Haladás, miután észlelte a provokációt, egyből lépett és feketére cserélte az előre megbeszélt fehér dresszt.

Egyértelmű volt az üzenet.

A meccs a kezdés után rögtön leült és csendben csordogált. Gyorsan kiderült, hogy a szombathelyiek nem a labdarúgás népszerűsítése érdekében érkeztek a faluba. Egy egészen sajátos tikitakát adtak elő, olyat, amit akkor látsz, amikor egy csapat a semmit próbálja meg roppant látványosan bemutatni.

Labdát kezel, felnéz, visszacsel, felnéz, passz, felnéz, oldalpassz, felnéz, begyorsít, kényszerítő, lassít, felnéz hátrapassz, felível, lekészít, felnéz, indulócsel, hátrapassz, felnéz, hazaad.

Aztán újra elölről az egészet.

Az más kérdés, hogy Rózsa kapus egy visszagurításba belesérült a félidő közepén, szóval nem volt teljesen veszélytelen Mészöly taktikája.

Ahogy a meccsnézésnek is vannak rizikói, amiről az a szemüveges, tízéves formájú fiúcska tudna mesélni, akit időközben megcsípett valamilyen iszonyatos, szörnyűbogár, aminek következtében percekig velőtrázóan visított és közben azt ismételgette, hogy meg fog halni.

Annyi volt az extra része a dolognak, hogy játszott náluk egy hórihorgas, nem túl ügyes center, aki korábban Pápán is megfordult, és ha valamilyen okból mégiscsak beindult az előre játék, neki próbálták valahogy eljuttatni a labdát. Ez párszor sikerült, amit Popin több ízben látványosan eltört, de kétszer összejött neki az egyszerűség kedvéért gólnak nevezett bravúr, így 0-2 lett a pihenőig.

P1060129

megesszük őket vacsorára

A szomszéd faluban milyenek a csapatok?, tettem fel a kérdést Áronnak a szünetben, miközben megnyugodva láttam, hogy bogaras kissrác jól van, csak a szemüvege tűnt el. Az Écs sz*r, szólt a válasz és nem akadékoskodtam tovább.

A második félidő nem hozott különösebb változást. A nyúli legények becsülettel tették a dolgukat, párszor meghúzták a széleket, de a vérprofi vendégek gyorsan hatástalanítottak minden próbálkozást.

Az egyszeri és megismételhetetlen Illés Béla nyugodtan tekinthetett a pályára és fejben talán már a hétvégi Haladás-Paks meccsen járt, amikor beérett a nyúli pszichoterror, Devecseri kézzel csapott bele egy ártatlan labdába a büntetőterületen belül és a jogosan megítélt tizenegyest Rigó magabiztosan értékesítette.

1-2.

Idő volt még jócskán hátra és a vérmesebb szurkolók lelki szemeik előtt már látták, ahogy a holtfáradt és vérben forgó szemmel vánszorgó szombathelyiek a hosszabbítás második felében a hármas sípszóra és a megváltó büntetőpárbajra várnak. Hiszen már csak az volt az egyetlen esélyük a továbblépésre, mivel nekik az egyszeri és megismételhetetlen Illés Béla mutatta meg, miként kell a tökéletes tizenegyest elvégezni.

P1060127

Ugrai itt még nem tudja, de érzi

De ekkor megjelent a végzett Ugrai személyében. A már gyerekkora óta Fradi Haladás drukker játékost, akit a Haladás-Paks miatt pihentettek, Kismészöly kétségbeesetten állított be a csapatba, egyszer csak megvillant, majd a gólja után megköszönte istennek a támogatást.

Ez volt az a pillanat, amikor Nyúlon mindenki megértette, a továbbjutás elveszett.

A meccsről távozóban, minden bátorságomat összeszedtem és még akartam valamit kérdezni Árontól, de ő már a telefonjával babrált.

Hirtelen elmosolyodtam, mert rájöttem, hogy a kérdésre én is tudom a választ.

P1060144

Áron nincs a képen

Alapértelmezett
vélemény

Az öreghalász és a nagyravágyó felesége

halász és felesége

a csillagokat is az égről, drágám!

Valószínűleg mindenki ismeri a címben szereplő klasszikus mesét.

A rend kedvéért azonban összefoglalom a sztorit. Adott egy házaspár, ahol a férfi halászként dolgozik, míg az asszony gyakorlatilag nem csinál semmit. Elvárásai azonban vannak, így amikor megütik a főnyereményt, ti. a jóember kifogja az aranyhalat, s az a szabadságáért cserébe remek üzleti ajánlatot tesz (értsd: teljesíti minden kívánságát!), újabb és újabb abnormális igényekkel lép fel. Először szép házat akar, aztán kastélyban grófként, a következő napon várban királyként, majd palotában császárként élni. A halacska lassan kezd morcossá válni, de minden alkalommal leokézza a kérést. A néni persze – főként, hogy ilyen frankón mennek a dolgok – nem tud leállni és következő alkalommal már a világ ura szeretne lenni. Na itt sokall be az aranyhal és küldi őket vissza a halászkunyhóba.

Ez a remek tanmese már régóta motoszkál a fejemben. Főleg amikor a hazai futballklubokhoz kapcsolódó un. szervezett szurkolói csoportok, ó pardon! ultrák tevékenységét követem nyomon.

ultras

ez is egy önkifejezés

Ugye az mindenki számára világos, hogy ma Magyarországon nem létezik minőségi labdarúgás. Ami nálunk profi futball néven fut, az nem az. Az más kérdés, hogy a körítés (MLSZ, média, etc.) szerint igen. Én azonban még egyszer mondom: bullshit az egész.

A normális és a h*lye szurkolók is tudják ezt. A különbség csupán annyi köztük, hogy az előbbiek már egy ideje nem járnak meccsre. A második társaság tagjainak derékhada pedig létrehozta az ultracsoportokat. Persze sok jószándékú ember is csatlakozott hozzájuk, akikben élt vagy él valamilyen vadromantika és azt gondolták, nálunk is meg lehet csinálni azt, ami a világ szerencsésebb részén működik. Nem lehet megcsinálni! Főleg azokkal a figurákkal, akik ezeket a csoportokat irányítják.

A foci ugyanis ebben a kontextusban teljesen másodlagos dolog. Komoly önértékelési problémákkal és egyéb frusztrációkkal küzdő fiatalemberek csapatba verődve végre nyertesnek érezhetik magukat. Bónuszként mindez nyakon öntve egy jó adag náci szélsőjobbos maszlaggal.

Amikor elindult a szurkerkártyákkal kapcsolatos mizéria, a fiúk akcióba léptek és ami még árulkodóbb: kooperálni kezdtek egymással. Mármint a különböző csapatokkal szimpatizálók. Ez önmagában nem lenne probléma, szerintem azonban semmi mást nem bizonyít, mint azt az egyébként is teljesen egyértelmű tényt, hogy ideológiában sokkal közelebb áll egymáshoz egy FTC és egy Újpest ultra, mint például két fradista szurkoló. Például közösen üvölthetik a San Marino-i éjszakában, a válogatott meccs huszadik percében az „Utállak sz*r Szlovákia!” kezdetű okosságot.

Mert miről is van szó? Lehet itt papolni, de az egész arra van kihegyezve, hogy a balhézókat lényegesen egyszerűbb legyen megtalálni és kiszűrni. Ez ugye komoly érdeksérelmet jelent. Az a legszebb egyébként, amikor ilyenkor az utált liberális érvrendszerrel jönnek és az emberi jogok megtiprását vizionálják. Muhaha!

A válasz egy álszent ’szoftbojkott’ lett, amibe bőven belefért, hogy kimegyünk a meccsre és ott szakmányba mantrázzuk azokat a rigmusokat, amiket az MLSZ tuti büntet. A legalja, amikor valamelyik nagyeszű beordítja, hogy „Akkor százezerér’!”, mire már fel is zúg a „B*zi MLSZ!” és társai. Az utóbbi egyébként természetesen egy más jellegű önkifejezés kapcsán is örömforrást jelent a srácoknak. Hogy ezzel ártok a szeretett csapatnak? Hol fontos ez?

Ennek ellenére a klubok mégsem lépnek komolyan. Talán csak Hemingway meg Kubatov keménykedik. Meg is kapják a pofájukba. A többiek attól tartanak, hogy még az a kevés néző is elvész, ha ezek az arany gyerekek eltűnnek.

(Egy röpke mellékszál. Az újjáépülő ETO menedzsmentje is azon az úton indult el, hogy elkezdte kinyalni a helyi ultrák s*ggét. Ennek első lépéseiről, illetve a visszásságokról magam is írtam már itt. Amikor a klub belőtte az aktuális szezon jegy- és bérletárait, a szervezett szurkolói csoport behisztizett, mert nem kapta meg azokat a kedvezményeket, amiket az utált Tarsoly-érában igen. Nyilvánvalóan hibáztak Győrben, amikor a dresszek kiválasztásával szemben ezt a kérdést nem vitatták meg az ultrákkal.)

Az MLSZ végül kimenekül a kötelező szurkolói kártya fenntartásából. Mi történik? Nem elég! A regisztráció sem kell! Blablabla! Mondják ezt olyanok, akik közül valszeg a legtöbbnek van például olyan Smart vagy SuperShop kártyája, ahol több személyes adatot adott meg, mint az un. regisztráció során.

Most itt a legújabb eset. A Videoton és a Ferencváros ultrái egy szektorban kívánnak szurkolni a két csapat bajnoki meccsén, mivel borzasztó az a procedúrába, amibe belekényszerítik szegény drukkereket csupán csak azért, mert meg akarják nézni imádott klubjukat a ligában. Ráadásul mindenhol más a menet.

És most már Garancsi is berágott.

Lehet, hogy hamarosan az aranyhal elküldi végre ezt az egész bagázst a jó büdös francba?

aranyhal2

ennyi volt srácok

Alapértelmezett
vélemény

A játékos is ember

hiszen repülni is tudok…!

Tévúton járnak, akik bundát, ne adj isten fogadási csalást emlegetnek a szombati DVTK-Videoton meccs kapcsán.

Koman ugyanis valszeg tényleg elhitte, hogy ő egy nívós labdarúgó, aki lát a pályán, így a legnagyobb lelki nyugalommal tehette vissza a bogyót a félpályán túlról, középerősen a senki földjére

Az ő univerzumában ugyanis ez egy tökéletesen végrehajtott hazaadás volt, minekutána egy szemvillanás alatt felmérte: égen-földön nincs ellenfél.

Most hagyjuk azt a mellékszálat, hogy a taktikai fegyelem egy pillanatra háttérbe szorult, mert azt még én sem feltételezem, hogy Bekő kérte volna: Volikám, tartsd meg azt a labdát, aztán ha nincs más megoldás, tedd bátran haza! Mindegy honnan.

Vladimirt minden bizonnyal elbódította valami a jóféle diósgyőri levegőben. Gondolataiban talán már egy fagyit nyalt a Kisgergelyben, vagy a Black Mici habzó söre járt a fejében, esetleg a Szinva Terasz zsánerlányai keltek életre a szemei előtt. De tévedett, mert az a suhanó árny nem egy lány volt, hanem Felipe Oliveira.

Az igazságot nem tudhatjuk meg soha, mert a médiában sokkal földhözragadtabb dolgokról beszélt, meg arról, hogy rosszul alszik emiatt és a társait sajnálja leginkább.

És egyébként sincs idő a merengésre, mert a jövő héten már fellépés az Illovszkyban a Vasas az MTK ellen, aztán meg a jön a Loki a katlanba.

Az utóbbinál ráadásul jó lesz hősünknek vigyázni, mert aznap este még lovagi torna is lesz a várban tüzes csatajelenetekkel és ki tudja, előtte milyen kósza gondolatok veszik el a figyelmét a pályán.

Nehogy most meg egy meggondolatlan pirossal rontsa a Diósgyőr nyerési esélyeit.

Alapértelmezett