próza

Vajúdnak a hegyek

az a szép zöld gyep

Mennyi van még hátra?

Huszonkét perc.

Hosszabbítással?

Honnan tudnám, hogy mennyi lesz a hosszabbítás?

Ki lehet számolni. Cserénként fél perc, az összesen három. Szerintem semmi olyan nem történt, amiért még rá kellene húzni.

És ha a még a hátralévő időben lesz valami rendkívüli, azt miként adjam most hozzá?

Nem azt kérdeztem, hogy mondjuk öt perc múlva mennyi van még hátra? A pillanatnyi állapot érdekel. Az, ami mérhető.

Jó! Akkor már csak huszonegy perc rendesen meg még három a ráadás. Ez így elfogadható?

Egy percet beszéltünk volna közben?

Nem egész pontosan.

Tiszta szerencse, hogy közben nem volt mondjuk egy sérülés, mert akkor azt biztosan nem vetted volna észre és így szükségszerűen kihagytad volna a számításból.

A meccset is figyeltem.

Gondolkodtál már azon, hogy hány darab fűszál lehet a pályán?

Nem igazán. Van ennek valamilyen jelentősége?

Persze! Mindennek van jelentősége, ami mérhető. Egy, a nemzetközi mérkőzésekre hitelesített pálya legfeljebb száztíz méterszer hetvenöt méter lehet, ami nyolcezer-kétszázötven négyzetméter. Ha mondjuk a szálak nem egészen fél centi távolságban vannak egymástól, akkor egy négyzetméteren van negyvenezer, azaz összesen háromszáz harminc millió. Elképesztő!

Az.

Látom, te másként gondolod, de ez a te bajod. Ez a te bajod. Jó, rendben! Nem biztos, hogy ennek a számnak az ismeretén vagy nem ismeretén múlhat egy meccs kimenete. Da ha ezt tudjuk, akkor ezen már nem úszhat el egy győzelem. Mert akkor már számoltunk vele, és ha ezt megtettük, miénk az a felelősség, hogy miként élünk a tudással. Emlékszel, amikor Terry a moszkvai BL-döntőn elcsúszott a tizenegyesnél? Több eshetőség is van arra, hogy mi történt. Grant mester nem tudta, hogy hány fűszál van a tizenhatoson belül, így ezt nem mondhatta el Terrynek, aki ennek az információnak a hiányában futott neki a labdának. Az ismeret hiánya okozta a bajt. Esetleg Terry tudta, hogy ez fontos lehet és maga próbálta kitalálni, de az idő rövidsége miatt nem ért a számítás végére, így nem koncentrálhatott kellően a lövésre. Én az arckifejezése alapján a második eshetőségre tippelek.

Nem lehet, hogy a csúszós fű miatt esett fenékre?

Ha így is volt, az semmi esetre sem dönti meg az elméletemet! Ha vizes a gyep, a szálak egymásra hajlanak és egyáltalán nem mindegy, hogy hány fűszál van egy bizonyos területen.

Azért százhúsz perc alatt eltűnhetett pár szál, nem gondolod? Ha az elején tudták is, hogy mennyi van, közben nehéz lett volna újraszámolni az egészet. Én nem vettem észre, hogy például egy-egy becsúszás után négykézlábra ereszkedve, gondterhelten mászkáltak volna a játékosok.

Edzői hiba. Vagy a stábé. Mit tudom én! Elbukta a Chelsea a BL-t vagy sem? Akkor meg miről beszélünk?

A játék kiszámíthatatlanságáról, ami a futball szépségét adja. Javíthatatlan vagy ezzel a mindent, mindenképpen megmagyarázni akaró hozzáállással. Maradona ’86-os góljának mi az egzakt magyarázata?

Az a statisztikai hiba. Én így hívom a pontosan nem leírható történéseket. Egyébként meggyőződésem, hogy Bilardo felkészítette a csapatát egy ilyen szituációra. Gondolj csak bele! A meccset délben játsszák és van egy viszonylag tapasztalatlan tunéziai bíró. A felíveléseknél, ha követte a labda útját, szinte semmit sem láthatott, hiszen minden alkalommal szükségszerűen belenézett a napba. Tudták, hogy nem beszél túl jól angolul, így a reklamálásoknál messze elkerülte az angolokat. Én őt nem hibáztatom. Igazából Bilardót és Maradonát sem. Az előbbi kitalált és begyakoroltatott egy váratlan fegyvert, a játékos meg követte az utasítását. Hitt benne, hogy ez így jó. Még Maradona is hitt benne! Ami utána történt, az már csak marketing és kommunikáció. Isten keze. Talán kicsit túl magasztos lett, de nagyon beletaláltak és működött.

Azért most te is bevallottad, hogy a racionalitás önmagában kevés. Kell hozzá más is: érzelem, szív, meg szenvedély.

Persze. Ki akarná robotok meccsét nézni. És én sem azt várom el, hogy ezek a dolgok mindenki számára ismertek legyenek, mert akkor talán sokan ki sem mennének a stadionokba. Csupán azt akarom mondani, hogy a fociban igenis minden mérhető és kiszámítható. Így alakították ki. A kapu szélessége nyolc yard, magassága nyolc láb. Nem lehet véletlen, ez nyilvánvaló üzenet!

Láttad?

Igen. Les volt!

Ez?

Mi más? Elég egyértelmű a szabály, nem?

Oké, de ezt nem lehetett látni. Innen meg főleg! Miért vagy ilyen biztos benne?

Mert én láttam.

Te talán isten vagy? Kizárt dolog, hogy ebből a szögből pontosan meg tudod ítélni, a centerhalf beljebb volt-e vagy sem? A saját elméletedet cáfolod ezzel a kijelentéssel. A mérhetőség mindenhatósága, hahaha!

Nem úgy kell nézni.

Micsoda?

Például a füledet is használd! Hallgass és láss!

Na ez meg milyen baromság?

Nem hiszem, hogy ezt el tudom magyarázni neked. Több dimenziót kell átfogni egyszerre. Nézd a játékot, de közben figyelj oda minden másra is, ami összefügg a meccsel. A játékosok testbeszédétől kezdve a labda puffanásáig minden érdekes és fontos lehet. Belátom, nem könnyű dolog, és nem is biztos, hogy mindenkinek sikerül. Nekem igen. Hidd el, les volt.

Na és a bírók mindegyike rendelkezik ezzel a képességgel? Nem lenne haszontalan.

Dehogy. Látod, visszajutottunk oda, ahonnan indultunk. Ha úgy vesszük, ez a dolog végtelenül egyszerű, de még sincs mindenki a tudás birtokában és ettől még izgalmasabb a dolog.

De így például nem feltétlenül az a csapat győz, amelyik jobb. A sport lényege nem ez lenne? Azzal, hogy az igazságtalanságot legitimáljuk, nem teszünk valami visszafordíthatatlanul rosszat?

Miért tennénk? Akik részesei a rendszernek, mindannyian tisztában vannak ezzel és mégis maradnak. Persze sokszor van panasz, de az ugyanúgy a színházhoz tartozik. Gondolj csak bele! Minden játékos valahol exhibicionista, mert ugyan ki nem az, aki több ezer ember előtt méretteti meg magát hetente akár többször is? Folyamatos reflektorfény, ahol sok hibát a saját jelentőségét messze meghaladóan tálalnak nekünk, nézőknek, fogyasztóknak. A tévedés, a hiba tulajdonképpen lételeme a futballnak. Kicsit paradox módon, nélkülük talán nem is működne, így egyáltalán nem csodálom, hogy ennyire ódzkodnak mindenféle technikai újítástól.

Nekem egy kicsit elment a kedvem az egésztől. Nem iszunk meg valamit?

Vége lett?

Aha.

És mi lett az eredmény?

Igazából nem tudom, mert nem néztem a táblát és közben le is kapcsolták.

Szerintem iksz lett. Olyan különös vibrálása van a levegőnek. Amikor ezt érzem, akkor nem szokott győztes lenni.

Majd megírja a holnapi újság. Változtatni már úgysem tudunk rajta.

lendül a zászló

 

Alapértelmezett

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s