életkép, szatíra

Tényleg van olyan állat, hogy magyarfutball

ha azt veszem, ez az egész a szórakoztatásról szól

A magyarfoci igenis izgalmas! Kár, hogy nem úgy, mint minden normális helyen. Nálunk jó ideje elsősorban a futball köré épülő, egyelőre sajnos csak képletesen virtuális világ tartogat igazi meglepetéseket. Nem csoda, hogy olyan az ember érzése, talán jobb is lenne, ha magát a sportot kihagyhatnánk a buliból. Simán meg lehetne oldani!

A minden szempontból centralizált közmédia birtokolja a közvetítési jogokat, így semmi akadálya nincs, hogy előre szépen megkoreografált meccseket adjon a tévé. A technika már bármire képes, ráadásul darabszámra megtermelné a szereplőket az akadémiák sora. Felvetődik a kérdés: és honnan lennének nézők a helyszíneken? Ez most komoly? Ha a megfelelő ember kéri, a debreceni stadionban is össze fog jönni az a húszezer fanatikus.

A Népsport már most is sokszor fabulál, náluk még törést sem okozna, ha deklaráltan soha le nem játszott, kamu bajnokikról kellene írni. A közösségi média egyelőre kemény dió, de a hazai internetes kultúra alacsony szintje miatt, nem is biztos, hogy ennek a célcsoportnak a félretájékoztatására érdemes nagyobb erőforrást igénybe venni.

A változtatás másik hozadéka az lenne, hogy a TAO pénzek kapcsán eltűnne minden trükközés, hiszen az igazságon túli labdarúgás térnyerésével okafogyottá válna az infrastruktúra fejlesztése, azaz direktbe lehetne a pénzeket a rövid pórázon tartott vállalkozói kör felé csatornázni, akik aztán haladéktalanul visszaoszthatnák a zsé előre meghatározott hányadát.

Azt hiszem ez lenne az igazi ’Panem et circenses!’, a tökéletes win-win szituáció: a nép tombolhatna a ragyogó mérkőzések okán, másnap pedig az érzést megerősítve olvashatná a színes beszámolókat a sportújságban, no meg a lánglelkű Szőllősi György sziporkázó vezércikkeit a magyar labdarúgás mindenek felettiségéről és ezzel párhuzamosan a Világ, különösen a Nyugat vitathatatlan és elkerülhetetlen hanyatlásáról. Mindezzel párhuzamosan a megfelelő zsebek dagadnának rendesen, természetesen valamilyen nemes és jó cél érdekében. Hogy az micsoda, fedje jótékony homály, de nektek jó lesz, parasztok! (Hoppácska! Csak kicsúszott pedig nem akartuk, ráadásul a kommunikációs tréner is mondta, hogy nem szabad.)

*

A fenti vízió azonban még a jövő zenéje, így sajna azzal kell főzni, amink van, az meg ugye nem sok. A világmegváltó ötleteknek ellenben nincs híján az MLSZ, ami most éppen a profi csapatok létszámának további drasztikus csökkentését dobta be koncnak. Mivel bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is, még azt sem zárom ki, hogy ma este kijön a 2017-18-as és a 2018-19-es versenykiírás és az utóbbiban már csak 12-12 első- és másodosztályú csapat szerepel. Személy szerint én ezen azért nagyon meglepődnék. Túl sok ugyanis a futball-bizniszbe belerángatott potentát, helyi kiskirály – legyen az vállalkozó vagy politikus, akinek ez a húzás nagyon fájna.

Szóval lesz még sírás-rívás, meg rohangálás a nemzet szövetségi kapitányához, aki persze jó szokása szerint ezt a szituációt is a marionett bábok rángatásához fogja használni, aminek eredményeként létrejön a leginnovatívabb hungarikum, a sajátos magyar Fregoli Liga, aminek létszáma mindig az adott pillanat érdekei szerint alakul, ennek megfelelően akár szezon közben is ki lehet majd esni és fel lehet jutni. A pontozási rendszer szisztémáját még ki kell dolgozni, én készen állok a feladatra, akár a Szerencsejáték Zrt. kompetens munkatársaival együttműködve.

Egyelőre játszunk el a gondolattal, hogy mi lesz a következő két idényben, ha nagyot akar durrantani a szövetség? Figyelem! Az alábbi eszmefuttatás szigorúan a fantáziám szüleménye, annak a valósággal csak csekély kapcsolata van. Ezzel azt akarom mondani, hogy ne vegyétek véresen komolyan.

A most folyó szezon zárása után, a pályán elért eredmények alapján a következők szerint alakult a 2017-18-as idény mezőnye a két legfelsőbb osztályban.

NB I: DVSC, DVTK, FTC, Haladás, Honvéd, Kisvárda, Mezőkövesd, MTK, Puskás Akadémia, Újpest, Vasas, Videoton.

NB II: Balmazújváros, Békéscsaba, Budaörs, Cegléd, Csákvár, ETO, Gyirmót, Kazincbarcika, Kozármisleny, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Paks, Siófok, Soproni VSE, Soroksár, Szeged 2011-Grosics Akadémia, Szigetszentmiklós, Szolnok, Vác, ZTE.

Azonban még a nyár folyamán robban a bomba! A szabályzat egy rejtett pontja azt tartalmazza, hogy azonos osztályban nem szerepelhet egyszerre két olyan csapat, amelyik ugyanazon legendás futballista szellemi örökösének tartja magát. Rögtön megindul a jogászkodás a Puskás Akadémia és a Honvéd menedzsmentje között, hogy melyikük jogosult az NB I-es részvételre, ami több körös vita után a felcsútiak győzelmével végződik. A döntő érv, hogy ők a nevükben is szerepeltetik Öcsi bácsit, aminél meggyőzőbb bizonyíték nincs és nem is lehet a kötődés erősségére. Hiába érvelnek a kispestiek a történelemmel és a jó ízléssel, csak annyit sikerül elérniük, hogy a legmagasabb grémiumban szavazategyenlőség alakul ki, így a mindentől és mindenkitől független Magyar Sportújságírók Szövetségének kezébe kerül a döntés. Az MSSZ közfelkiáltással a szervezet elnökére, Szöllősi Györgyre testálja a feladatot, aki először megköszöni a bizalmat, elmondja, hogy milyen nehéz feladat ez számára, aztán öt perces időintervallumra lemond a Puskás örökség kezeléséről, majd a Puskás Akadémiára szavaz. Miután a CAS még a procedúra előtte jelezte, hogy nincs módja foglalkozni egy esetleges fellebbezéssel, a játszma eldőlt, a Honvéd a megszerzett bajnoki ezüst ellenére mehet az NB II-be. Függöny le.

Egy feladat maradt még, ki kerüljön a kispestiek helyére? A parttalan vitát megelőzendő az MLSZ közli, hogy mivel az indulásra jogosult 11 csapatból négy fővárosi és kelet-magyarországi alakulat van, ellenben a Dunántúlt csak három gárda képviseli, csakis ez a régió pótolhat. A demokratikus szellemet pedig azzal kívánják erősíteni, hogy a már indulási joggal rendelkezők választhatnak maguk mellé játszótársat. A Debrecen, a Fradi, a Haladás, a Kisvárda, a Mezőkövesd, az MTK és a Puskás képviselői a Csákvárra voksolnak, a másik három csapat nem jelöl, a szavazásnál pedig tartózkodik. A voksolás után ezt azonnal meg is bánják, az induló tabellán ugyanis a nevük mellett mínusz tizenkét pont jelenik meg. Van egy apró csillagocska a számok mellett, de ahhoz nem tartozik semmilyen magyarázat a táblázat alján. Érdeklődésükre jellemzően olyan válaszokat kaptak, hogy „Majd később lesz indoklás!”, meg „Csak.”, meg „Mégsem tizennyolcat vontak le?”

A bajnokság maga rendben lebonyolódott. A kiesés kérdése például roppant hamar eldőlt, mert az Újpestet a harmadik, a Diósgyőrt a tizedik, a Vasast pedig a huszonötödik forduló után zárták ki, hol azért mert volt rajtuk sapka, hol azért mert nem. A harminchárom körös pontvadászatot végül a Puskás nyerte csupa győzelemmel, mögötte kilenc ponttal lemaradva végzett a meglepetéscsapat Csákvár, a dobogó legalsó fokára pedig a Videoton léphetett úgy, hogy csak az előtte záróktól kapott ki, mindenki mást megvert. A Fradival a három meccsből egyszer játszottak idegenben, talán az volt a szezon legélesebb összecsapása, csak egy utolsó perces tizenegyessel húzták be a derbit. Azon a meccsen tesztelte a Szövetség azt a szabálymódosítást, hogy a tizenhatos vonalai mellé két méterrel kijjebb húztak még egy mészcsíkot és az így megnövelt büntetőterületen belül történt szabálytalanságok esetén járt a tizenegyes. Egy ilyen szituációt követően született az egyetlen gól, ami után az összes funkcionárius elégedetten csettintett, bár abban megegyeztek, hogy az óvatosság elve miatt, ezt a változtatást a későbbiekben is csak egyes klubok meccsein vezetik be. Egyelőre.

most akkor tulajdonképpen miről is lenne szó?

A második vonalban ugyanakkor az átszervezés miatt gyilkos szezonnak vágtak neki a csapatok. A kiírás szerint csak a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik és a kilencedig maradt benn a húsz gárda közül. Pontosabban csak tizenkilenc csapatról beszélhetünk, mert a Honvéd az őt ért megaláztatás miatt még a kezdés előtt visszalépett a bajnokságtól. Aztán a létszám szép lassan tovább csökkent, mert szép sorjában a Cegléd, a Budaörs, a Kozármisleny, a Szigetszentmiklós, a Vác és végül a Kazincbarcika is összeomlott anyagilag. Számos helyen a fő támogató lépett vissza az egyik pillanatról a másikra, illetve az önkormányzatok számára tiltotta meg egy hirtelen felindulásból elfogadott kormányrendelet a profi csapatok közvetlen támogatását. A soroksáriakkal egy elszámolási vita folytán az FTC felbontotta az együttműködési szerződést, aminek következtében márciusra csak öt játékosuk maradt, míg a Szeged 2011 csapatának tulajdonosi köre végre meg tudott állapodni a SZEOL-lal az egyesülés kapcsán, ennek azonban az volt az ára, hogy a közös csapatnak tavasszal már az NB III-ban kellett szerepelnie. A ligát végül a Balmazújváros nyerte meg, egy ponttal az ETO előtt. Szerencsés harmadikként a Szolnok is felkerülhetett volna, de a klub hosszas tanakodás után nem vállalta a magasabb osztályt, sőt a profi labdarúgás működtetését is beszüntették a városban, ezért csak a megyekettőben indultak 2018-ban. A paksiak nem kapták meg a profi ligában induláshoz szükséges jóváhagyást, mivel a sporttelep pontosan Paks olyan városrészén fekszik, ami egy az atomerőmű-bővítéssel érintett terület szélén helyezkedik el és így a pályát haladéktalanul fel kellett számolni. És hirtelen. Példának okáért az utolsó hazai meccsük csak hatvankét percig tartott, mert akkor lett jogerős a bontási engedély és indulhattak a munkagépek. A kormány garanciát vállalt ugyan egy új stadion építésére, de érthető okokból erre csak 2025-ös átadás mellett tehetett ígéretet. Túl gyorsan történtek az események és valljuk be, a klub képviselői sem álltak a helyzet magaslatán, nem volt B-tervük, ezért számukra is – ha csak átmeneti időre – maradt az amatőr futball. Így aztán a jobb gólkülönbséggel ötödik Nyíregyháza léphetett feljebb, amely pénzt és energiát nem spórolva akarta nagyon az első osztályt és érezhetett végül nem kicsi elégtételt a 2015-ös jogtalan kizárás után. Amikor megszületett a végleges döntés és elfogadták a csapat nevezését, a Dragóner-Rudolf edzőpáros irányításával célba érő társaságot tizenkét lovas hintóval vitték körbe három napon át a városban. Utána két napig a szurkolók húzták a fogatokat.

A szépen elfogyó csapatok következtében kieső végül egyáltalán nem volt és ez így helyes, mert a sport elsődleges célja nem a kudarc, hanem a siker. Utólag derült ki, hogy az NB III-as bajnokok közül is csak a Pécs akart előrébb lépni. Nyugaton az Érd, keleten a Méhkerék maradt ott, ahol volt.

A Magyar Labdarúgó Szövetség minden jobbító szándéka ellenére, amikor 2018 nyarán, az oroszországi vébét kísérő mámor lecsengését követően elindult az új idény, mindenki tudta, hogy ismét a szürkeség hónapjai jönnek. Hiába játszott elődöntőt a magyar válogatott, a csapat korábban itthon futballozó játékosai kivétel nélkül a négy nagy európai ligába és Kínába igazoltak, így számunkra az igazi labdarúgás továbbra is csak a tévén keresztül volt hetente elérhető.

Ráadásul 2020-tól egyaránt húsz csapatosra emelték az első és a második osztály létszámát.

*

Végszó.

„A Magyar Kupa és a professzionális bajnokságok lebonyolítása a korábban meghatározott létszámmal (NB I – 12 csapat, NB II – 20 csapat) és formában zajlik az elkövetkező években is. Felvetődött a másodosztály mezőnyének szűkítése, ám az egész ország területén zajló fejlesztés szempontját figyelembe véve az elnökség a jelenlegi létszám megtartását tartotta indokoltnak.

[részlet az MLSZ 2017. március 2-i elnökségi ülését követően kiadott közleményből]

Alapértelmezett
vélemény

Az öreghalász és a nagyravágyó felesége

halász és felesége

a csillagokat is az égről, drágám!

Valószínűleg mindenki ismeri a címben szereplő klasszikus mesét.

A rend kedvéért azonban összefoglalom a sztorit. Adott egy házaspár, ahol a férfi halászként dolgozik, míg az asszony gyakorlatilag nem csinál semmit. Elvárásai azonban vannak, így amikor megütik a főnyereményt, ti. a jóember kifogja az aranyhalat, s az a szabadságáért cserébe remek üzleti ajánlatot tesz (értsd: teljesíti minden kívánságát!), újabb és újabb abnormális igényekkel lép fel. Először szép házat akar, aztán kastélyban grófként, a következő napon várban királyként, majd palotában császárként élni. A halacska lassan kezd morcossá válni, de minden alkalommal leokézza a kérést. A néni persze – főként, hogy ilyen frankón mennek a dolgok – nem tud leállni és következő alkalommal már a világ ura szeretne lenni. Na itt sokall be az aranyhal és küldi őket vissza a halászkunyhóba.

Ez a remek tanmese már régóta motoszkál a fejemben. Főleg amikor a hazai futballklubokhoz kapcsolódó un. szervezett szurkolói csoportok, ó pardon! ultrák tevékenységét követem nyomon.

ultras

ez is egy önkifejezés

Ugye az mindenki számára világos, hogy ma Magyarországon nem létezik minőségi labdarúgás. Ami nálunk profi futball néven fut, az nem az. Az más kérdés, hogy a körítés (MLSZ, média, etc.) szerint igen. Én azonban még egyszer mondom: bullshit az egész.

A normális és a h*lye szurkolók is tudják ezt. A különbség csupán annyi köztük, hogy az előbbiek már egy ideje nem járnak meccsre. A második társaság tagjainak derékhada pedig létrehozta az ultracsoportokat. Persze sok jószándékú ember is csatlakozott hozzájuk, akikben élt vagy él valamilyen vadromantika és azt gondolták, nálunk is meg lehet csinálni azt, ami a világ szerencsésebb részén működik. Nem lehet megcsinálni! Főleg azokkal a figurákkal, akik ezeket a csoportokat irányítják.

A foci ugyanis ebben a kontextusban teljesen másodlagos dolog. Komoly önértékelési problémákkal és egyéb frusztrációkkal küzdő fiatalemberek csapatba verődve végre nyertesnek érezhetik magukat. Bónuszként mindez nyakon öntve egy jó adag náci szélsőjobbos maszlaggal.

Amikor elindult a szurkerkártyákkal kapcsolatos mizéria, a fiúk akcióba léptek és ami még árulkodóbb: kooperálni kezdtek egymással. Mármint a különböző csapatokkal szimpatizálók. Ez önmagában nem lenne probléma, szerintem azonban semmi mást nem bizonyít, mint azt az egyébként is teljesen egyértelmű tényt, hogy ideológiában sokkal közelebb áll egymáshoz egy FTC és egy Újpest ultra, mint például két fradista szurkoló. Például közösen üvölthetik a San Marino-i éjszakában, a válogatott meccs huszadik percében az „Utállak sz*r Szlovákia!” kezdetű okosságot.

Mert miről is van szó? Lehet itt papolni, de az egész arra van kihegyezve, hogy a balhézókat lényegesen egyszerűbb legyen megtalálni és kiszűrni. Ez ugye komoly érdeksérelmet jelent. Az a legszebb egyébként, amikor ilyenkor az utált liberális érvrendszerrel jönnek és az emberi jogok megtiprását vizionálják. Muhaha!

A válasz egy álszent ’szoftbojkott’ lett, amibe bőven belefért, hogy kimegyünk a meccsre és ott szakmányba mantrázzuk azokat a rigmusokat, amiket az MLSZ tuti büntet. A legalja, amikor valamelyik nagyeszű beordítja, hogy „Akkor százezerér’!”, mire már fel is zúg a „B*zi MLSZ!” és társai. Az utóbbi egyébként természetesen egy más jellegű önkifejezés kapcsán is örömforrást jelent a srácoknak. Hogy ezzel ártok a szeretett csapatnak? Hol fontos ez?

Ennek ellenére a klubok mégsem lépnek komolyan. Talán csak Hemingway meg Kubatov keménykedik. Meg is kapják a pofájukba. A többiek attól tartanak, hogy még az a kevés néző is elvész, ha ezek az arany gyerekek eltűnnek.

(Egy röpke mellékszál. Az újjáépülő ETO menedzsmentje is azon az úton indult el, hogy elkezdte kinyalni a helyi ultrák s*ggét. Ennek első lépéseiről, illetve a visszásságokról magam is írtam már itt. Amikor a klub belőtte az aktuális szezon jegy- és bérletárait, a szervezett szurkolói csoport behisztizett, mert nem kapta meg azokat a kedvezményeket, amiket az utált Tarsoly-érában igen. Nyilvánvalóan hibáztak Győrben, amikor a dresszek kiválasztásával szemben ezt a kérdést nem vitatták meg az ultrákkal.)

Az MLSZ végül kimenekül a kötelező szurkolói kártya fenntartásából. Mi történik? Nem elég! A regisztráció sem kell! Blablabla! Mondják ezt olyanok, akik közül valszeg a legtöbbnek van például olyan Smart vagy SuperShop kártyája, ahol több személyes adatot adott meg, mint az un. regisztráció során.

Most itt a legújabb eset. A Videoton és a Ferencváros ultrái egy szektorban kívánnak szurkolni a két csapat bajnoki meccsén, mivel borzasztó az a procedúrába, amibe belekényszerítik szegény drukkereket csupán csak azért, mert meg akarják nézni imádott klubjukat a ligában. Ráadásul mindenhol más a menet.

És most már Garancsi is berágott.

Lehet, hogy hamarosan az aranyhal elküldi végre ezt az egész bagázst a jó büdös francba?

aranyhal2

ennyi volt srácok

Alapértelmezett